A rakományrögzítés hazánkban a belföldi fuvarozásban igen lehanyagolt tudománynak számít. A jogszabályok csupán annyit határoznak meg, hogy a rakomány nem eshet le, nem csúszhat meg. Azt sajnos a hazai szabályok nem határozzák meg, hogy hogyan kell/lehet kiszámolni azt, hogy mikor csúszik meg a rakomány. A szabályozás Európában sem egységes, azonban történtek már lépések a rakományrögzítési szabályok egységesítésére. Ha meg akarunk felelni az európai normáknak, célszerű megismerni az európai szabályozásokat.

A közúti közlekedésbiztonsági jogszabálycsomag (roadworthiness package) átültetése a közeljövőben 2017. májusában várható. Ebben a csomagban már találhatók részletesebb előírások a magyarországi rakomány rögzítésre is. Ezekről megjelenésük után fogok cikket írni. Az Unió megalkotott egy legjobb gyakorlatra vonatkozó útmutatót, ami ugyan nem tekinthető jogszabálynak, de mindenképpen hasznos az ezen a területen tevékenykedő szakemberek számára. 2014-ben az Európai Bizottság felülvizsgálta az útmutatót. Az új verzió a következő linkről tölthető le:

A közúti szállításban a rakományok rögzítésével kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai iránymutatás, 2014

Az útmutatón kívül ebben a témában igyekszek további fontos információkat közölni, ezzel elősegítve a szabályos és biztonságos közlekedést.

A lekötözés a leggyakrabban használt rögzítési módszer. Ebben az esetben leszorító eszközökkel (rögzítőheveder, lánc, stb.) növeljük a rakomány és a teherhordó felület közötti összeszorító erőt és ezáltal a rakomány rögzítését biztosító súrlódóerőt.

A lekötözéshez szükséges rögzítőelemek számának kiszámításához ismernünk kell a rakomány tömegét, a dinamikus súrlódási tényezőt, a kötözőeszköz és a rakfelület által bezárt szöget valamint az alkalmazandó kötözőeszköz tulajdonságait. Ezek ismeretében az alábbi képlettel számítható ki a szükséges összes leszorító erő: